Studio Metropolitana Kht. - Pro Régió Kht.
Szent István Egyetem

BRIDGE - Dunai Ütõér

A Közép-Magyarországi Régió Duna-menti Területeinek Környezettudatos Fejlesztési Koncepciója

Vitaanyag

2000. október hó

Készült az EU INTERREG IIC és PHARE Programjainak támogatásával

Bevezetés - a BRIDGE - Dunai Ütõér Projekt

A Duna Magyarország, a Központi Régió, Budapest, más a folyó mellett fekvõ városok, települések legfontosabb földrajzi adottsága, táji, szerkezetalakító eleme. Olyan mondat ez, amelyet számtalanszor olvashatunk különféle írásokban, tanulmányokban, tervekben, azonban ha a tervek tartalmát nézzük, leggyakrabban az tapasztalható, hogy a szlogenszerû kifejezés puszta frázis, tartalmi következtetések, célkitûzések rendszerint nem származnak belõle.

Mit kell tennünk ahhoz, hogy a fenntartható fejlõdés szem elõtt tartásával jobban kiaknázzuk a Duna adottságait a kellemes emberi környezet alakításában? Milyen beavatkozások, aktivitások szükségesek a Duna mentén nemzetközi, regionális és helyi szinten a környezettudatos fejlesztés érdekében, tekintettel a társadalmi igényekre, a gazdaság és a fizikai környezet szempontrendszerére? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a BRIDGE Projekt, amely nemzetközi szinten nyolc város és régió együttmûködésével, a Közép-Magyarországi Régióban pedig a tágabb térség több, mint 50 településének bevonásával került megvalósításra.

A munka céljai között a tartalmi elemek mellett - a munkamódszer megválasztásában is - fontos szerepet játszott az a célkitûzés, hogy a Duna-menti települések között kapcsolatok épüljenek, a közös célkitûzések közös, együttmûködéseken alapuló valóra váltása érdekében, továbbá az, hogy a különféle szakmailag kompetens tudományos mûhelyek, egyetemek és az érintett önkormányzati szervezetek együttmûködését elõsegítse.

Nemzetközi célkituzesek

A projekt nemzetközi szintjét a bécsi Universität für Bodenkultur, Institut für Freiraumgestaltung und Landschaftspflege szervezte, és abban Németországból Deggendorf és Passau, Ausztriából Linz, Krems és Bécs, Szlovákiából Bratislava, Magyarországról pedig Gyõr, valamint a Közép-Magyarországi Régió és Budapest vett részt.

A projekt transznacionális célja volt a városi partnerségek erõsítése a Duna mentén, továbbá kooperatív térbeli tervezési folyamat kezdeményezése egyetemek, önkormányzatok és tervezõ szervezetek között. Célja volt továbbá az ismeretek és információk cseréje, megvitatása, a városok, egyetemek, és döntéselõkészítõk-döntéshozók részvételével.

A BRIDGE koncepciója kiterjedt

• az EU (D, A) és a csatlakozásra váró (SK, H) országok
• a résztvevõ városok (Deggendorftól Budapestig)
• adminisztratív egységek (önkormányzati szervek) és egyetemek
• a jelen és a jövõ generációinak

kapcsolatrendszerére.

Központi cél a kooperatív, interdiszciplináris és hosszútávú önnfenntartó tervezési eljárások kifejlesztésének elõsegítése, az életminõség javítása érdekében a Duna mentén.

A térségi célkitûzés - a nemzetközi célkitûzések megfelelõ adaptálásával - a Közép-Magyarországi Régió Duna-menti településeinek bekapcsolása az alakuló városhálózatba, továbbá együttmûködés szervezése egyetemek, önkormányzatok és tervezõk között.

Ezen belül kiemelt cél volt a projekt keretében a kooperatív, interdiszciplináris és hosszútávú önfenntartó tervezési eljárások kifejlesztésének elõsegítése, az életminõség javítása érdekében a Duna mentén, Budapest környékén, és áttételesen más magyar vízparti városokban is.

További fontos cél volt annak a koncepciózus meghatározása, hogy a környezettudatos fejlesztés mely elemei a legfontosabbak a térség szereplõi számára, azért, hogy a területfejlesztés hazai eszközrendszerében, valamint az egyes helyi önkormányzatok, fejlesztõ szervezetek saját tevékenységében a Dunával összefüggõ kérdések az eddiginél nagyobb szerepet kaphassanak.

a válaztot munkarmódszer

A fenti célok elérése érdekében a Bridge Projekt koordinátorai olyan szervezési eljárást alkalmaztak, amely

• a transznacionális és a regionális projekt szintek elõrehaladási folyamatának összehangolásával elõsegítette a nemzetközi és a térségi kapcsolatrendszerek alakulását, a tudásbázis transzferjét,
• térségi szinten biztosította a régió kulcsszereplõinek - önkormányzatoknak, különféle regionális állami és gazdasági szervezeteknek, szakértõknek - az interaktív bekapcsolódását, annak érdekében, hogy a projekt eredménye minél inkább a résztvevõk ismereteinek, elvárásainak szempontjai szerint alakuljon, a partnerség és a participáció európai alapelveinek megfelelõen.

Ennek érdekében mind transznacionális, mind pedig térségi szinten az interaktív csoportmunka módszere került alkalmazásra, ahol a résztvevõknek szervezett és tervezett módon, de lényegi kötöttségek nélkül nyílt módjuk a munka eredményének alakítására, tudásuk, és az általuk képviselt szervezet szempontjainak, érdekeinek érvényre juttatására.

Eseménynaptár

T1 - Linz, 1999. augusztus 9.:A transznacionális projektszint elõkészítõ megbeszélése a nemzetközi koordinációs csoport részvételével; a projekt lefolytatásának, szervezésének, finanszírozásának egyeztetése.

T2 - Krems, 1999. október 13-16.:A transznacionális projektszint nyitórendezvénye az egyes résztvevõk - önkormányzatok, felsõoktatási intézmények, tervezõ szervezetek tudományos mûhelyek - delegáltjainak részvételével; a Dunával kapcsolatos adottságok, erõsségek és hiányosságok, legfontosabb célkitûzések feltárása, munkacsoportok megalakítása, moderált interaktív csoportmunka keretében, a "jövõkonferencia" technikájának alkalmazásával.

N1 - Vác, 1999. december 8.:A nemzeti (térségi) munkaszint nyitórendezvénye, a térség mintegy 40 kulcsszereplõjének részvételével; a projekt ismertetése, a tervezett munkafolyamat megvitatása, munkacsoportok (északi, déli és budapesti) megalakítása, a térség adottságainak, erõsségeinek és gyenge oldalainak feltárása, moderált interaktív csoportmunka keretében.

N2a - Ráckeve, 2000. március 10.:a Déli Munkacsoport mûhelymunkája; a térség déli részének legfontosabb célkitûzéseinek, tennivalóinak közös meghatározása, mintegy 20 résztvevõvel.

N2b - Esztergom, 2000. március 17.: az Északi Munkacsoport mûhelymunkája; a térség északi részének legfontosabb célkitûzéseinek, tennivalóinak közös meghatározása, mintegy 30 résztvevõvel.

T3 - Bratislava, 2000. április 12-14.: Transznacionális Szeminárium az önkormányzatok, felsõoktatási intézmények, tervezõ szervezetek tudományos mûhelyek - delegáltjainak részvételével;, az egyes munkacsoportok, helyi és térségi résztvevõk beszámolója, értékelése, a további tennivalók meghatározása.

T4 - Gyõr, 2000. november 16-18.:Nemzetközi Konferencia az önkormányzatok, felsõoktatási intézmények, tervezõ szervezetek tudományos mûhelyek - vezetõinek és delegáltjainak részvételével; a tapasztalatok értékelése, a továbblépés fõ irányainak meghatározása.

N4 - 2000. november28.: A Koncepció véglegesítése, eljutatása a döntéshozókhoz és a résztvevõkhöz.

(A fejezet tartalma a nemzetközi projektrészben egyelõre megfogalmazás alatt áll, elkészülése november közepére várható.)

(A Munkacsoportok értékelése alapján)

Adottságok

Észak

• Jó földrajzi helyzet;
• Budapest közelsége esetileg jó;
• Duna rehabilitáció, árvízvédelem megoldott Szentendrei szigetnél;
• Regionális kerékpárút a bal parton;
• Jó közlekedés a bal parton;
• Tömegközlekedés az Agglomerációban jó;
• Közmûellátottság jó;
• Kistérségi szinten jó az együttmûködés;
• A bal part közigazgatásilag egységes (Pest megye).

Dél

• Budapest közelsége;
• Vízbázis;
• Folklór, soknemzetiségû kultúra;
• Mûemlékek;
• Kirándulóhely, sportolás van, fejleszthetõ;
• Ligetes térségek, ökopark, természetközeli turizmus;
• Duna túra;
• Fõ ág - mellékág;
• Motorcsónak (speciális turizmus);
• Kavicsbányászat - ökológiai egyensúly, átalakítás, turisztikai hasznosítás,rekreáció;
• Hobbihorgászat;
• Meglévõ tervek, tanulmányok.

• Jó helyen van a Duna
• Helyenként szép a rakpart

Gyengeségek, hiányok

Észak

• Jobb és bal part kapcsolata szinte lehetetlen, híd hiánya;
• A közlekedés feltételei nem jók a jobb parton;
• 10, 11-es utak nem elégségesek;
• Településeken belül nem egyenletes a közúthálózat kiépítettsége;
• Szentendrei szigeten nem jó a közmûellátottság;
• Szentendrei sziget a fõváros vízbázisa, elzártság a parttól;
• Vízbázisok miatt elzártság a parttól;
• Duna rehabilitáció, árvízvédelem nem rendezett Esztergom és térségében;
• Idegenforgalmi adottság kiegyenlítetlen kihasználtsága;
• Dunakanyari Intézõ Bizottság megszûnte fokozza a problémákat;
• Dunaparti önkormányzatok együttmûködésének hiánya;
• Létezõ nemzetközi kapcsolatok gyengék - változók (Vác erõs kapcsolatokkal rendelkezik).

• Budapest közelsége;
• Kapcsolathiány a partok között
• Közlekedési kapcsolatok;
• Nincs kerékpárút;
• Budapest szennyvíztisztítása;
• Ipari vízszennyezés - Százhalombatta;
• Vízbázis védelme hiányos;
• Gyenge hatósági ellenõrzés;
• Kavicsbányászat;
• Fürdési lehetõségek, kemping hiánya;
• Nincsenek kikötõk;
• Parti stégek;
• Vízisport-létesítmények evezõspálya hiánya;
• Zsilipek mûködtetése, holtágak újraélesztése hiányzik;
• Szabadidõpark hiánya;
• Hiányzó halászati kultúra;
• Löszpart rendezendõ;
• Turisztikai kapcsolatok és infrastruktúra alulfejlett.

Budapest

• Koncepciótlan fõvárosi koncepció - összevisszaság
• Városképi összevisszaság a világörökségben, vízhasználatban
• Világörökség állapota, mellette lévõ területek
• Joghézagok - szabályozatlanság
• Kevés a híd
• Rakpartok gyalogos megközelítése
• 6-os út, gyárak
• Barnamezõs megújított területek árvízvédelmének kezelése
• Vízminõség - nem fagy be a Duna
• Hajózás
• Nemzetközi kikötõ rendezetlen
• Bõs kishajó ellenessége
• RSD és országos együttmûködés nem hatékony
• Érdektelenség a tervezett hidak szemközti oldalai között
• Összehangolatlan turizmus

Mottó: A Duna összekössön és ne elválasszon - hosszában és keresztben is.

• Közlekedés
• Vízbázis, árvízvédelem, közmûvesítés
• Turizmus; Dunaparti önkormányzatok együttmûködése
• Dunakanyar Intézõ Bizottság
• Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése.

• Vízminõség javítása
• Környezetbarát gazdaságfejlesztés, turizmus, kis- és középvállalkozások
• Turizmus
• Tájrehabilitáció - mellékág, holtág, part
• Szabad területek

Budapest

• Koncepciózus fõvárosi szabályozási terv készítése együttmûködésben a kerületekkel, parti kikötõ engedélyezési rendjének újraalkotása (nem csak vízjogi engedély)
• Fõvárosi - Duna-menti koordinációs szervezet
• Új hidak északon
• Déli két híd (Albertfalva - Gakvani, Alagút)
• Budai rakpart fejlesztés alternatív megoldásai
• EU-források bevonási lehetõségek feltárása
• Hozzáférhetõség - háttérszövet, szemközti látvány, felsõ-alsó rakpart

A szükéges aktivitások

Észak

Közlekedés

• 10-11-es utak korszerûsítése
• HÉV meghosszabbítása, vagy buszjáratok indítása
• Körgyûrû Északi összekötõ hídjának megépítése
• Esztergomi híd épülése, problémák: átmenõ forgalom megnõ, megoldás települést elkerülõ utak építése
• Ipari területeket összekötõ 10-es út korszerûsítése

Turizmus; Dunaparti önkormányzatok együttmûködése

• Víziturizmus központ
• Hajóállomás problémakör: Mahart leépíti a kikötõket - Vác Nagymaros között nincs megálló
• Váci híd témaköre - megépítése évek óta tolódik, M0-s híd élvez elsõbbséget, szükségtelenné teszi
• Kerékpárút - Jobb parton Esztergom-Visegrád között építeni és tovább rácsatlakozni a nyugati hálózatra.
• Dunakanyar egységes termékkínálatként való megjelenítése, összefogás építése az önkormányzatok között
• Hegyi turizmus és Dunai turizmus összekapcsolása: Pilis Börzsöny
• Téli turizmus: Kemence sípálya lehetõség, Zebegény kétfelvonós sípálya
• Turisták átvezetése a jobb partról a bal partra is.
• Vendéglátóhelyek fejlesztése: megfizethetõk legyenek - széleskörû rétegnek legyenek szolgáltatások - vállalkozók befolyásolása
• Imázs kialakítása
• Információ áramlás biztosítása, idegenforgalmi fórum, Közös Iroda igénye
• Kiállításokra Duna-menti települések közös jelenléte

• Sétahajóknak megállók létesítése

Dunakanyar Intézõ Bizottság

• Az új regionális idegenforgalmi bizottság Budapestre összpontosít
• Külön RIB kilobbizása
• Kerékpárút Igazgatóság a Bizottságon belül

Vízbázis, árvízvédelem, közmûvesítés

• Duna-meder és a Duna part külterületek a KÖVIZIG tulajdonai, a viszonyok a régi meder szerint vannak. A gyakorlatilag belterületeként létezõ területeken a partrendezés kérdése nem megoldott.
• Az árvízvédelem kérdése zavaros, a kompetenciák, felelõsségek tisztázására van szükség, mindenki rendezett partszakaszt szeretne. Cél: felelõsök és feladatok tisztázása, majd elvégzése. Dunai minõségbiztosítási rendszer.
• A tervezõk vonják be az érintetteket - településeket a rendezési tervek készítésébe (KÖVIZIG)
• Szennyvíz ne kerüljön a Dunába, a Duna part ne szemétlerakó legyen
• Mellékágak kezelése
• Vízbázis-védelem: turisztikai területek le vannak zárva (nem biztos, hogy a turista szennyez),

Nemzetközi kapcsolatok

• Dunával kapcsolatos nemzetközi kapcsolatok fejlesztése települési szinten.

Dél

1. Vízminõség javítása

RSD

• Dél-pesti szennyvíztisztító vizének átvezetése
• Felhalmozódott iszap kotrása
• Vízszintszabályozás módosítása
• Horgász motorcsónak ellentét
• Vízparti beépítettség
• Kishajózás engedélyezése szigorú szabályozás mellett
• Élõvilág védelme - part és mederrendezés
• Tassi zsilip - energialehetõség

Nagy Duna

• Szennyvíztisztítás Budapesttõl délre (kommunális-ipari)

2. Vízhez kötõdõ turizmus

RSD, Nagy Duna

• Tass - a Duna-menti fejlesztés másodlagos
• Üdülõöv - lakóövezetté válás folyamata, felmerülõ kérdések: közbiztonság, ellátás, szolgáltatások
• Ligetes üdülõövezet jöjjön létre
• Zártkerti területek - üdülõkké válnak
• Elszegényedési folyamat - kiköltözés telekre
• Holtág rehabilitáció a Nagy-Duna mentén
• Evezés turisztikai jelentõsége
• Vízi turizmus - körút
• Alapfeltétel: vízminõség
• Üdülõterületek szennyvízberuházása központilag nem támogatott
• Szervezett fejlesztés

3. Közlekedés - hajózás fejlesztése

• Hajózás - Csepeli és Dunaújvárosi kikötõk
• Gyorsforgalmi utak fejlesztése - M8-M6
• Vasúti átkötés terve
• Vasúti híd
• Dunaföldvári híd felújítása - problémák, megoldás kompátkelés fejlesztése
• M8 - Dunaújvárosi híd megvalósulása
• Csepeli nyugati híd támogatása
• Kiskunlacházi reptér polgári reptérré alakíthatása, ipari vasútvágánnyal rendelkezik
• Vasút minõségi fejlesztése Keleti oldalon kettõs sínpár kiépítése tervez